A legtöbb laikus ember számára valószínűleg a víztakarékos öntözőrendszer azt jelenti, attól lehet víztakarékos egy öntözőrendszer, hogy kevesebb vizet juttat ki a kertbe és így spórol a vízzel. Sajnos mi sem áll távolabb az igazságtól. A kert növényei annyi öntözést igényelnek, amennyit igényelnek, és ezt csak a fajtájuk, valamint a környezeti hatások, hőmérséklet, pára, nap vagy árnyék, stb. befolyásolják. Ezen nem lehet spórolni.
Ami viszont nagyon is számít, hogy mennyi vizet pazarolunk el hiába anélkül, hogy a növények gyökérzete felvenné és hasznosítaná, mert ez rontja az öntözőrendszer hatékonyságát, ezzel pedig súlyos többletköltségeket jelenthet az Ön számára. A víztakarékos öntözőrendszer arról ismerszik meg, hogy a szórófejeinek kiosztása megfelelő, nincsenek nagyon különböző vízfogyasztású fejek egy körön belül, mert ha mégis így lenne, akkor természetesen az egyik területet túlöntözzük miközben egy másik terület elkerülhetetlenül alul lesz öntözve.
Ebből az következik, hogy a jó öntözőrendszer telepítő felméri a kert adottságait, mely területek mennyi napot kapnak, mekkora és milyen szórófejeket igényelnek, milyen a talaj minősége. Ehhez mérten tervezi meg az szórófejeket és úgy kombinálja össze őket, hogy működés közben az öntözőrendszer a lehető legegyenletesebben juttassa ki a vizet a kertbe, spórolva az Ön pénzével.
Mindemellett van még egy beállítási tényező is, amely szerepet játszik abban, hogy víztakarékos lesz-e az öntözőrendszer. Nagyon fontos, hogy hajnalban kapcsoljon be, és ne napközben, hiszen olyankor a magasabb hőmérséklet miatt az öntözőrendszer által kiöntözött víz egy része elpárolog a levegőben és nem jut el a növények gyökeréig. Ha pedig este locsolunk, akkor a gyep egész éjjel vizes marad, ami kiváló táptalajt nyújt gombáknak és egyéb nem kívánatos élőlényeknek. Ha már adott egy automata öntözőrendszer, és amúgy is magától öntöz, akkor kora reggelre kell beállítani több okból kifolyólag: hajnalban soha nem fúj a szél, így nem viszi el a vizet, amit a növényeknek kéne kapnia; kisebb a párolgási veszteség; a növényeknek van két-három órája felszívni a vizet, majd felkel a nap és felszárítja a maradék vizet a talajról elkerülvén például a gombásodást.